Favédelmi tanulmányok

Favédelmi tanulmányok


...és tűz ellen tíz elem...

 

 

A FAVÉDELEM ÁBÉCÉSKÖNYVE (németországi tapasztalatok feldolgozása)

  •    Hogyan kell korszerűen védeni, szépíteni és appretálni a fát
  •     Minden, amit tudnia kell:
  •     Hivatalos jelölésekről biztonságos feldolgozáshoz.
  •     Legújabb:
  •     Favédelemről, fa appretálásáról és időjárás elleni védelemről

 

A FÁK:

 

 

 

 

Nincs, amivel helyettesíteni lehet

Mielőtt azonban „recyclerekről” beszélnénk, foglalkozzunk csak magával a fával. Sokoldalú fizikai és műszaki tulajdonságai rendkívül praktikussá és szimpatikussá teszik a fát, mint építőanyagot.

Ha az előnyök sokaságából csak egy keveset vizsgálunk meg, azonnal felismerjük, hogy a fát nem lehet helyettesíteni. Milyen más anyagot lehet olyan könnyen és egyedien feldolgozni, alakítani? Milyen más anyag olyan szilárd és egyidejűleg elasztikus kis súlya mellett, milyen más anyagnak van olyan jó hővezető képessége, olyan jó hangszigetelési tulajdonsága? Milyen más anyagnak van olyan kellemes sajátos illata, olyan kifejező struktúrája, olyan sok fajtája és színárnyalata? És ami nem az utolsó: milyen más, felsorolt tulajdonságokkal rendelkező anyag biztosíthat állandó utánpótlást?

 

Pillantás a belsejébe

Először tegyünk egy pillantást a fatörzs belsejébe. Mivel – ha ismerjük a fa anatómiáját – könnyebben érthetjük meg, miért van olyan sok jó tulajdonsága a fának. A fakéreg külső rétege a héjkéreg, amely paraszövetből áll. Ez védi az alatta levő rétegeket az időjárástól és károsodástól. A belső kéreg következő rétege, a háncs után következik az ún. növekményréteg /kambium/. Ezen réteg sejtjei osztódás következtében eredményezik a fa vastagodását, miközben befelé fasejteket /szíjácsfát/, kifelé pedig háncssejteket képeznek. Ők felelnek a felfelé történő növekedésért is. Ezt az állandó folyamatot befolyásolják az évszakok. Tavasszal nagy volumenű sejtek /tavaszi fa/, nyáron kisebb sejtek /őszi fa/ alakulnak. Ezáltal magyarázható az éves növekmény zónán, évgyűrűn belüli színkülönbség is. Szíjács után jön a bélfa, végül szív vagy a bél.

 

 

Ezek az évgyűrűk csak olyan fáknál keletkeznek, amelyek kifejezett nyárral és téllel rendelkező éghajlati területeken nőnek. Ha a fa szubtrópusi vagy trópusi övezetből származik, akkor csak a növekmény zónák alakulnak ki. Több fafajta teljesen egyenletesen növekszik.

A fa egy bonyolult alkotás legkisebb sejtek millióiból. A fő alkotói a cellulóz, hemicellulóz és lignin. Ezen kívül a különböző fafajták különböző zsírral, olajjal, viasszal, gyantával, keményítővel, cukorral, cserzőanyagokkal és színező anyagokkal rendelkeznek.

A külső fakéreg, a héjkéreg védi a fát a külső világ veszélyeitől. Állandóan újul, felveszi a vizet az esőből, vagy napsütésnél akadályozza a túl erős párolgást. Továbbá véd a hidegtől, hőségtől, gombáktól és rovarfertőzöttségtől.

A belső fakéreg, a háncs – a fa ellátó vezetéke. Rajta keresztül jut el a táplálék a fa más részeihez. Relatív rövid ideig él, ezt követően elhal, paraszövetté alakul át és végül is a külső kéreg /héj/ részévé válik.

A kambium sejtrétege a törzs tulajdonképpeni növekvő része. Hormonoktól irányítva, amelyek a levelekből vagy tükből vándorolnak át táplálékkal a háncsba, alakul évente új héjkéreg és új fa. Ezek a hormonok, amelyeket auxinoknak is neveznek, eredményezik a sejtnövekedést. Ezeket az auxinokat az ágcsúcs levélrügyei állítják elő, amikor tavasszal kihajtanak.

A szíjácsfa a fa vízvezetéke, amely a koronát látja el. A szíjácsfa – fiatal fa. Az új szíjácsfagyűrűk alakulásával egyidejűleg a külső sejtek veszítenek az életerőből és átvándorolnak a bélfába.

A bélfa /szív/ a fa központi és támasztó oszlopa. Annak ellenére, hogy ő maga halott, nem esik szét, hanem megőrzi a tartó erejét, amíg a külső rétegek még élnek. Üreges, tűszerű, lignin – vegyi enyv segítségével összefogott cellulózrostok rendszereként ez a képződmény több vonatkozásban acélnál erősebb. Csak 30 cm hosszú, 2,5 cm x 5 cm keresztmetszetű darab 5 tonnányi súlyt bír el.

/Forrás: Német Erdő Társaság/

 

 

Ha a fáról beszélnek, azonnal rátérnek a fa kártevőire is, azaz penészre, gombákra, rothadásra, faférgekre, sőt nedvességre és napra. Hogy az ilyen kártevők hasznosak is, hogy a természet millió évekkel ezelőtt rájuk bízta a recycling feladatát, teljesen figyelmen kívül marad. Ezzel együtt a fa kártevői valóban „recyclerek”, amelyek a halott fát – és az építőfa valóban az – ismét visszahozzák a természet körforgásában. Az, hogy számukra nincs különbség, hogy ez a halott fadarab az erdő földjén fekszik, vagy az ablak anyagába van beépítve, érthető.További információ:

 

tuzvedo@tuzvedo.hu